 |
| Az első gyertya meggyújtása |
|
December 25-től visszaszámolva a negyedik vasárnap az Advent kezdete.
Kívánok mindenkinek kellemes készülődést erre a csodás ünnepre! Legyenek mindenkinek békés, boldog napjai és valósuljanak meg az álmai ezeken a napokon!
A Wikipédiából kölcsönöztem azt amit az Adventról tudni kell:
Advent
Katolikus liturgiának megfelelően az adventi koszorún, három lila és egy rózsaszín gyertya található.
Advent (
ádvent,
úrjövet) a
keresztény kultúrkörben a
karácsonyt (
december 25-ét) megelőző negyedik
vasárnaptól (görögkatolikusoknál hatodik vasárnaptól) karácsonyig számított időszak. A
karácsonyi ünnepkör advent első napjával kezdődik, és
vízkeresztig (
január 6-ig) tart. Advent első vasárnapja egyúttal az
egyházi év kezdetét is jelenti.
Az adventi időszak
Advent a
karácsony (
december 25.) előtti negyedik
vasárnappal – más megfogalmazásban a
Szent András apostol napjához (
november 30.) legközelebb eső vasárnappal – veszi kezdetét,
[1] és karácsonyig tart. Advent eredete a
4. századig nyúlik vissza.
[1] VII. Gergely pápa négyben határozta meg az adventi vasárnapok a számát.
[2] Advent első vasárnapja mindig
november 27. és
december 3. közé esik, míg negyedik, utolsó vasárnapja
december 18. és
december 24. közé.
Advent első vasárnapja három időszak kezdetét is jelenti: a
keresztény egyházi év kezdetét, a
karácsonyi ünnepkör kezdetét és természetesen az adventi időszak kezdetét.
Az időszak neve
Az
advent szó jelentése
„eljövetel”. A latin
„adventus Domini” kifejezésből származik, ami annyit tesz:
„az Úr eljövetele”.
[1] A
karácsonyt megelőző várakozás az eljövetelben éri el jutalmát. Régebben egyes vidékeken „kisböjtnek” nevezték ezt az időszakot.
Szokások
Egyházi szertartások és szokások
A
katolikus egyházban advent
liturgikus színe a
lila (viola), mely a bűnbánatot, a szent fegyelmet és összeszedettséget jelképezi. Advent harmadik vasárnapján, örömvasárnap (
gaudete vasárnap) az Úr eljövetelének közelségét ünneplik; e nap liturgikus színe a
rózsaszín. Az egész időszakban dísztelen a
templomi oltár, az
orgona szerepe pedig az énekek kíséretére korlátozódik.
[1]
Elterjedt szokás az adventi hétköznapokon
hajnali (
rorate)
misét tartani.
[1] E szertartásokon különös hangsúlyt kap
Szűz Mária tisztelete és a
karácsonyi várakozás.
Ugyancsak adventhez köthetők az
ó-antifónáknak nevezett
gregorián énekek. Nevük onnét ered, hogy az „Ó!” felkiáltással kezdődnek. Ezek:
- „Ó, Bölcsesség! Ki a Fölségesnek szájából származol, ki a
mindenséget egyik végétől másikig erősen átfogod, és jóságosan el is
rendezed: jöjj el, és taníts meg minket az okosság útjaira!”
- „Ó, Adonai! Izrael házának vezére, ki Mózesnek a pirosló
tűzlángban megjelentél, és neki Sina hegyén törvényt adtál: jöjj el, és
szabadíts meg minket kinyújtott karoddal!”
- „Ó, Jessze gyökere! Ki jelként állasz a népek között, kinek
láttára a királyok elnémulnak, kire minden nemzetek vágyakoznak: jöjj
el, és szabadíts meg minket, és már ne késlekedjél!”
- „Ó, Dávid kulcsa! Izrael házának jogara, ki megnyitsz — és nincs,
aki bezárja; bezársz — és nincs aki megnyissa: jöjj el, és vezesd ki a
börtön házából a bilincsbe verteket, kik sötétségben ülnek és a halál
árnyékában!”
- „Ó, Napkelet! Örök fény ragyogása, igazság Napja: jöjj el, és
világosíts meg minket, kik sötétségben ülünk és a halál árnyékában!”
- „Ó, Népek Királya! Mindannyiunknak vágyakozása, Szegletkő, a két
népet egybefoglaló: jöjj el, és mentsd meg az embert, kit a porból
alkottál!”
- „Ó, Emmanuel! Törvényünk és Törvényhozónk, népek reménysége és üdvözítője: jöjj el, és üdvözíts minket, mi Urunk, Istenünk!”
Szentcsalád-járás
A
szentcsalád-járás[1] a
20. század elejéről származó katolikus szokás. A hívek minden nap más házhoz visznek egy a
szent családot ábrázoló képet, majd imákat mondanak, és kisebb szertartásokat mutatnak be körülötte. A népszokás arról a
bibliai eseményről emlékezik meg, amikor a
gyermekét váró Szűz Mária és
Szent József Betlehembe érvén szállást kerestek maguknak.
Böjt
Korábban szokás volt az adventi időszakban
böjtöt tartani. Az adventi böjti idő alatt tiltották a zajos mulatságokat és az ünnepélyes házasságkötéseket, de az utóbbit az
1661. évi
nagyszombati zsinat püspöki engedélytől tette függővé. A böjtölés hagyománya a 20. század közepén tűnt el.
Adventi koszorú
Így nézhetett ki Wichern evangélikus lelkész adventi koszorúja: vasárnapokra fehér, hétköznapokra piros gyertyák jutottak
Adventkor a
19–
20. század óta szokás
koszorút készíteni. Az
adventi koszorú ősét
1839-ben
Johann H. Wichern német evangélikus
lelkész készítette el: egy felfüggesztett szekérkeréken 23 gyertyát
helyezett el, melyek közül minden nap eggyel többet gyújtott meg
karácsonyig.
[1]
Ma az adventi koszorú általában
fenyőágból készített kör alakú koszorú, melyet
négy gyertyával díszítenek. A gyertyák színe
katolikus
körökben lila, kivéve a harmadik vasárnapra jutót, amely rózsaszín. A
gyertyákat vasárnaponként (vagy előző este) gyújtják meg, minden
alkalommal eggyel többet.
[1] A világító gyertyák számának növekedése szimbolizálja a növekvő fényt, amelyet
Isten Jézusban a várakozónak ad
karácsonykor. Az adventi koszorún mind a négy gyertya egyszerre ég az utolsó vasárnapon.
Minden gyertya szimbolizál egy fogalmat:
hit, remény, szeretet, öröm. A gyertyák egyben a
katolikus szimbolika szerint egy-egy személyre vagy közösségre is utalnak:
- Ádám és Éva – mint akiknek elsőként ígérte meg Isten a megváltást (hit);
- zsidó nép – akinek megígérte, hogy közülük származik a Messiás (remény);
- Keresztelő Szent János – aki hirdette Jézus eljövetelét, és készítette az utat az emberek szívéhez (szeretet);
- Szűz Mária – aki megszülte a Fiút (öröm – rózsaszín gyertya).
Adventi naptár
Az
adventi naptár használatának népszokása 1900 körül kezdődött, kialakulása egy
német
édesanyához kötődik, akinek kisfia, Gerhard, már hetekkel az ünnep
előtt türelmetlenkedett a várva-várt és megszokott karácsonyi ajándékok
miatt. Az édesanya ezért érdekes és meglepő játékot talált ki gyermeke
számára: egy kemény
papírlapot huszonnégy részre osztott, mindegyik részre rátűzött egy-egy darab
csokoládét,
majd megengedte, hogy a gyermek minden este megegyen egyet-egyet
közülük. Mikor a kisfiú felnőtt, nem felejtette el édesanyja
meglepetését, és üzleti vállalkozásba kezdett. Olyan naptárt
szerkesztett, amelyen huszonnégy ablakocska mögé egy-egy darab csokoládé
vagy
cukorka volt elrejtve, s ezek csak a spaletták kinyitása után váltak láthatóvá.
[1]
 |
| Advent első vasárnapján meggyújtottuk az első gyertyát. |
Kellemes ünnepeket kívánok mindenkinek!
